Megjelent: 2011. november 23
November 17. és 18. között a romaprobléma megoldása került előtérbe: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás kérdéskörei körül folytak a tárgyalások.
A romakérdés tisztázása talán sosem volt ennyire égetően szükséges, nem csak magyarországi, hanem Európai Uniós viszonylatban is. Hiszen, habár csak becsült adataink vannak azzal kapcsolatban, hogy az EU-n belül hány roma él, ezt a számot megközelítőleg 10-12 millió főben állapították meg. A négy fő terület, amik tekintetében a legnagyobb a szakadék a romák és a többségi társadalom között az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás kérdéskörei, ezeket kell tisztázni.
Az EU-ban becslések szerint 10-12 millió roma él
Az idén novemberben megrendezésre kerülő VI. Európai Roma Platform célja feltérképezni a lehetőségeket: az EU intézményén belül. Céljuk a roma nép értelmiségi rétegének megerősítése, hiszen a cigányok nagy része saját „vezetőjét” tartja mintaadónak.
Az Európai Parlament már 1995-ben megállapította, hogy a roma kisebbségi kérdéssel csak nemzetközi szinten érdemes foglalkozni, 2004-ig mégsem történt jelentős áttörés az ügyben: az ekkor csatlakozott országokkal ugyanis 8 millió roma került az EU-ba, elkerülhetetlen volt az ügy kiemelt kezelése. A következő lépés a 2008-ban, Brüsszelben tartott első roma csúcstalálkozó, ami a Európai Roma Platform életre hívását eredményezte, a Platform feladata az európai roma stratégia kialakítása. A cseh elnökség ideje alatt elfogadták a Roma Integráció 10 Alapelvét. De a magyar elnökség ehhez képest is nagy előrelépés volt: kiemelt prioritással kezelte a romakérdést. 2011-re sikerült a problémát Európa-szerte érdekeltté tenni.
2011-ben a magyar soros Európai Uniós elnökség ideje alatt elfogadták a Roma Keretegyezményt. Az Európai Bizottság 2020-ra a romák életkörülményeinek látható javulását tűzte ki célul, és a javuláshoz szükséges anyagi háttér biztosítását is magára vállalta. Az egyezmény nem etnikai alapon, hanem szociális megközelítésből próbálja orvosolni a cigány kisebbség problémáját.
Többek között Bulgáriában, de más Uniós tagállamban is roma ellenes megmozdulások voltak a Roma Keretegyezmény elfogadása után, ez világított rá arra, hogy az intézkedések nem elégségesek. Szeptember végén a roma bűnözés ellen tüntettek Bulgáriában. A megmozdulások alapjaiban rengették meg a roma és a nem roma lakosság tagjainak kibékítésére tett kísérleteket.